Élete:
Édesapja Jászai József ácsmester, édesanyja Keszeli Julianna. Már 10 évesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lett Bécsben és Budapesten, markotányosnő a königgrätzicsatában. Eredeti nevét annyira nem szerette, hogy még a születési anyakönyvi kivonatból is kiégette a Krippelt (a német szó jelentése beteg, kissé lesajnáló értelemben). 1866-ban, tizenhat évesen Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. 1867-ben már Budán játszott, 1869-ben a kolozsvári színházhoz szegődött.
Budai tartózkodása alatt ismerkedett meg első férjével, Kassai Vidor komikussal, akitől két év házasság után vált el. 1872-ben lett tagja a budapesti Nemzeti Színháznak, melyhez haláláig hűséges maradt (egy évre, 1900-ban a Vígszínházba szerződött), 1901-től a Nemzeti örökös tagja. Bemutatkozó előadásában Bánk Bán Gertrudisát játszotta. 1893-tól egy évig aSzínművészeti Akadémián tanított. Férfifalónak tartották, bár saját szavai szerint kapcsolatait mélyen átélte. Válása után többé nem ment férjhez.
Művészete:
Őstehetség volt, ismereteit folyamatos tanulással mélyítette. Mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt, Shakespeare nőalakjait, Antigonét, Jokasztét és Élektrát,Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét formálta meg kiemelkedő tehetséggel. Utolsó szerepe Gloster özvegye volt a III. Richárdban. Tehetségesen és szívesen szavalta Petőfi Sándorverseit – például munkásoknak szervezett előadóesteken. Fordított is: Ibsen John Gabriel Borkmann című művét Jászai fordításában mutatta be a Nemzeti Színház. Összesen mintegy 300 szerepet játszott. 1926-os halála után nyilvánosságra került naplója, jegyzetei színháztörténeti szempontból is értékesek az utókor számára.
Emléke:
Róla nevezték el a tatabányai Jászai Mari Színházat. Nevét ezenkívül Budapesten számos közterület viseli (tér az V. és a XIII. kerületben. A Vénuszon egy krátert neveztek el róla. Az ő nevét viseli egy rangos színművészeti kitüntetés is, a Jászai Mari-díj.
Fő művei:
Tükröm (Budapest 1909)
Színész és közönség (1918)
Róla:
Jászai Mari emlékiratai. Sajtó alá rendezte Lehel István. (1927)
Jászai Mari írásai. Emlékezések. – Napló. – Tanulmányok. Válogatta és bevezette: Debreczeni Ferenc. (1955)
Tükör-játék. Válogatott írások, levelek. Szerkesztette: Balatoni Mónika (2002)
Forrás: wikipedia.org