Akárhányszor rendezték meg idáig a monori általános iskolások négy csapatos sakkbajnokságát, a Jászai Mari Általános Iskola sakkozói mindig a legutolsók között végeztek. Nem úgy az idén!
Dr. Patkós József, iskolánk új igazgatója nem csupán a versenyekre gondolva fogalmazta meg tavaly szeptemberben, hogy intézményünknek nem a többi iskolát kell megelőznie, legyőznie, hanem saját korábbi önmagához képest kell előre lépnie.
Nos, ez az előre lépés ezúttal minden tekintetben bekövetkezett!
Az "örök második" Nemzetőrt az első fordulóban 9-1 arányban győztük le! Amikor a második fordulóban 7,5 – 2,5 arányú diadallal álltunk fel a Kossuth Iskola csapata ellen, még talán kevesen gondolták, hogy utolsó ellenfelünket (a korábbi nyolcszoros bajnokot ) is kiütéssel győzzük le. Az Ady utcaiak hagyományosan kiváló csapatának már csak egy tornagyőzelem hiányzott ahhoz, hogy végleg elhódítsák a gyönyörű aranytrófeát, de erre most legalább még egy újabb évet kell várniuk, mivel őket egy 7 – 3-as vereséggel küldtük haza.
Sokat dolgoztunk – 33 gyerek járt két hónapon át a volt tanári dohányzó helyiségében kialakított "sakk laboratóriumba" és ismerkedett meg kicsit tüzetesebben ezzel a csodálatos logikai játékkal. Ezzel a győzelemmel egy hatalmas élményben lehetett részünk. Bebizonyítottuk – magunk és a város lakói számára egyaránt -, hogy a jászais tanulókkal is komolyan kell számolni a jövőben!
Köszönjük a Vigadó munkatársainak – mindenek előtt Tóth Károlynak – a minden igényt kielégítő, professzionista szerevezést és verseny bonyolítást, ellenfeleinknek pedig a sportszerű viselkedést.
Monor Város 2012. évi bajnok iskolás sakkcsapatának tagjai:
Lénárt Róbert (1 pont), Molnár Péter (2 pont), Kaári Levente (3 pont), Zöldi Meliton (1,5 pont), Bunta Bence (3 pont), Korsós Krisztián (2 pont), Tóth Bettina (3 pont), Kis János (2 PONT), Rácz Ákos (3 PONT), dr. Patkós József (3 pont).
Category Archives: Hírek
Idén iskolánknak adatott az a megtiszteltetés, hogy a március tizenötödikei városi ünnepélyen a műsort adja. Növendékeink többsége nem ijedt meg az ezer főt is meghaladó publikumtól, az ismeretlen színpadtól és a többi szokatlan körülménytől. A márciusi ifjakat alakító prózai szereplők érthetően beszéltek és bátran mozogtak, az énekkar tisztán énekelt – többek között a Himnuszt is – , táncosaink pedig nem csupán öltözékükkel színesítették a mintegy 25-perces programot, melyre a város főterén Pogácsás Tibor polgármester beszéde után került sor. A három tagú Kalapos Folk Band művészien festette alá produkciónkat, melyet a közönség csendben figyelt és nagy tapssal jutalmazott.
A sok dicsérő szó és gratuláció arra biztatja iskolánk tanulóit és pedagógusait egyaránt, hogy legközelebb is tudásunk és képességeink legjavát nyújtva készüljünk a vállalt feladatra.
A műsorban szerepeltek:
Ács Klaudia
Antal Miklós Benjamin
Barna Sándor
Batizi Eszter
Benkő Noémi
Bodor Diána
Bunta Bence
Bunta Botond
Búzás Andrea
Csurgó Attila
Döbrönti Dániel
Duzsek Adrienn
Ellenbacher Adrienn
Estók Boglárka
Eszenyi Barbara
Gáspár Boglárka
Gyüjtő Noémi
Hartmann Klaudia
Hartmann Krisztina
Herczeg Barbara
Kaári Levente
Kadlecz Evelin
Kálmán Katalin
Kondás Vivien
Korsós Krisztián
Kothaj Kornél Róbert
Kóti Virág
Kovács Dániel Achiles
Kovács Emese
Kovács Eszter
Kovács Éva Eszter
Kovács Hunor
Kovács József
Kovács Patrik
Kovács Réka
Körmendi Evelin
Leányfalvi Ádám
Leé Sándor
Lehota Máté Martin
Lénárt Éva
Lénárt Róbert
Lesti Lilána
Mester-Szabó Eszter
Mezei Melinda
Molnár Péter
Nagy Alexandra
Nagy Kinga
Ócsai Patrícia
Omoregie Efosa Bensen
Papp Gergely
Papp Orsolya
Pintér Regina
Pőcz Viktória
Rávágyi Dóra
Reményi Blanka
Rendek Kristóf
Sinka Dominik
Sinkovitz Viktória
Somoskői Nikolett
Szente Tamara
Szűcs Petra
Tarr Vivien
Varga Erzsébet Brigitta
Zoltán Beatrix
Zoltán Erika
A fellépés sikeréért legtöbbet tevő felnőttek: Boldog Lászlóné, Bukai Tiborné,Csáki György, Hegedüsné Csák Mónika, Németh Ildikó, Wohner István és dr. Patkós József voltak.
A Jászai Mari Általános Iskola
( 2200 Monor Jászai Mari tér 1.)
szeretettel várja
a leendő első osztályos gyerekeket és szüleiket
2012. március 21-én (szerda)
8-11 óráig tartandó
NYÍLT NAPJÁRA,
ahol lehetőség nyílik arra, hogy betekinthessenek az iskola életébe és találkozhassanak
a tanító nénikkel.
Februárban 12 alsó tagozatos és 19 felsős tagozatos tanulóink 2×2 perces játékidő mellett egymással körmérkőzést játszva döntött arról, hogy ki legyen a bajnok, kik a helyezettek, illetve kik kerüljenek az iskolaválogatottba, melynek tagjai áprilisban a városi bajnokságon lesznek hivatottak képviselni csapatunkat.
3-4. osztály
1. Molnár Péter 4.b
2. Omoregie Efosa 4.b
3. Lénárt Róbert 4.b
5-6. osztály
1. Bunta Bence 6.b
2. Korsós Krisztián 6.b
3. Zöldi Meliton 5.a
7-8. osztály
1. Rácz Ákos 7.a
2. Kis János 8.a
3. Tóth Bettina 8.a
Február 18-án délben helyet foglalt az aulában mintegy 150 alsó tagozatosunk, hogy megtekintse a Kispista Színház három színész által előadott tanórányi műsorát, melynek alkotói a Csiribiri címet választották.
Milyen volt az előadás?
Friss, pergő, vidám, ötletes, kedves, huncut, didaktikus, de nem szájba rágó, harsány, jópofa, ám cseppet sem ripacs. Vagyis pontosan olyan, amelyre a magyar kisiskolásoknak szükségük van!
Varsa Mátyás, a több vidéki színházban is alkotó,de a fővárosi Nemzeti Színházból a közelmúltban (koránt sem tétlen) nyugdíjba vonuló színész, esztéta, drámaíró, művészet-pedagógus, rendező és kritikus igazi értéket teremtett! Nem egyedül tette: Meixner Veronika a fiatalságot, a bájt és gyermek ismeretet, Lenkefi István a zeneiséget és a visszafogott, bölcs derűt adták pluszként a szerves egységgé összeállott programhoz, melyet minden magyar óvodának és iskolának szívből ajánlunk.
Kérjük, hogy adója 1%-ával támogassa a Monori Jászai Mari Általános Iskola Tanulóiért Alapítványt!
Számlaszám: 65100015-10017894
Kedvezményezett adószáma:
18677980-1-13
Kedvezményezett neve:
A Monori Jászai Mari Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány
Támogatását köszönjük!
Iskolánk tanulóinak a 2012. január 27-ei Monor Városi úszóversenyen elért eredményei a következők:
Kovács Eszter 50 m mellúszás 3. hely
50 m gyorsúszás 2. hely
Kovács Fanni 50 m hátúszás 3. hely
50 m gyorsúszás 6. hely
Kovács Barbara 50 m hátúszás 2. hely
Molnár Márkó 50 m mellúszás 4. hely
Nagy Ricardó 50 m hátúszás 3. hely
50 m gyorsúszás 6. hely
Kovács Patrik 50 m hátúszás 2. hely
50 m gyorsúszás 2. hely
Kovács Dániel 50 m hátúszás 1. hely
50 m gyorsúszás 2. hely
2012. január 23-án tartotta tantestületünk az első félévet értékelő értekezletét. A több órán át tartó tanácskozáson felmerült kérdések közül abban a reményben emelek ki néhányat, hogy a rájuk adott válaszok talán nevelők és szülők érdeklődésére egyaránt számot tarthatnak.
1. A TANULÓK INTOLERÁNS VISELKEDÉSE
Évről évre tapasztalható, hogy a gyermekek egyre kevésbé képesek elviselni társaik vagy éppen nevelőik (szüleik, testvéreik) egyik-másik megnyilvánulását. Különösen az alsó tagozatos évek során találkozhatunk mind többször – látszólag indokolatlanul – heves tanulói reakciókkal. Az intoleranciára hajlamos gyermek hevült tónusban sérelmez szinte mindent, ami nemtetszésével találkozik: súlyosan kritizálja vélt vagy valós „ellenlábasát”, csúnya szitkokat használ, fenyegetőzik, olykor megüti, megrúgja, leköpi társát, ritkább esetben – tehetetlen dühében színpadias jelenetet produkálva – még földre is veti magát, hogy nyomatékosan éreztesse:”vele aztán nem lehet kukoricázni”.
Rövid jegyzetemben nem kívánok foglalkozni a fenti jelenség társadalmi vetületével, történeti vonatkozásaival, a mikro társadalmi (családi nevelésből adódó) okokkal, az öröklött lelkiség esetleges jelenlétével, vagy éppen a csoport egyénre gyakorolt hatásának nevelés-lélektani aspektusaival. Beérem csupán annak leírásával, hogy négy évtizedes nevelői gyakorlatom alapján mit tartok szerencsés gyakorlati lépésnek az efféle iskolai történések esetében.
Első lépésként a felnőttnek minden esetben meg kell próbálnia megnyugtatni a gyermeket. Hitelesen éreztetnünk kell vele, hogy kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi hozta ki ennyire a béketűrésből. Ezt könnyebb őszintén megtenni először, másodszor, mint sokadszorra, amikor már régen tudjuk, hogy „visszaesővel” van dolgunk…
A remélt majdani viselkedés-módosulás érdekében kulcsfontossággal bír, hogy amennyiben a gyermek a megértő-megnyugtató nevelői fellépésre helytelenül reagál, netán „még neki áll feljebb”, azon mód képesek legyünk módosítani taktikánkon. Ha a szép szó kevés, akkor megpróbálkozzunk a „kutyaharapást szőrével” módszerével. Mit jelent ez? A „muszáj típusú” gyermekkel ne csupán megértőek, de határozottan kritikusok is lehetünk. Ha nem áll az autonóm erkölcs azon a fokán, hogy felfogja, mennyire zavaró viselkedése, egyszer-egyszer mi magunk is lehetünk intoleránsak vele szemben! (Ez persze nem lehet kizárólagos módszer, sőt nagyon is csínján kell bánni alkalmazásával. Ám kétségtelen előnye lehet, hogy közvetlen tapasztalati úton adja értésére a növendéknek, hogy milyen kellemetlen élmény az öntörvényűséggel szembesülnie.) A mindig mindent másokra hárító, magát ugyanakkor gyakran mártírnak beállító, hisztériázó tanulóval éreztessük meg, hogy bár őt magát nem, ám aktuális viselkedését nem sokra becsüljük.
Vonjuk be a magunk pedagógiai lépései és az azok „célpontját” képező „kritikus személy” közé a többieket, az osztályközösséget! Ez jó eséllyel segíteni fog, mert a kortárscsoport norma-rendszerének még a „legkeményebb banditák” is szeretnének megfelelni.
Szükség esetén – ha meggyőződtünk arról, hogy más módszer már nem vezet eredményre – ne riadjunk vissza a súlyosan öntörvényű gyermek megbüntetésétől sem! Ám ügyeljünk a büntetés technikájára,mert ha ez a büntetés nem elég „húsbavágó”, értem ez alatt azt, hogy nem hat közvetlenül a gyermek aktuális szükségletei ellen, akkor teljesen hatástalan maradhat.
A magát tehetetlen dühében padlóra vető, fetrengve zokogást mímelő kis ripacsot azonban sosem büntetném meg. Őt akkor és ott inkább „semmibe venném”. Hadd bőgjön, egyszer úgyis abbahagyja. Így adnám értésére, hogy mennyire elítélem az ilyesfajta érzelmi zsarolást.
Bárhogy is legyen: az intoleráns tanulói magatartást – szeretett tanítványunk, illetve gyermekünk jövője, felnőttkori jelleme szempontjából – nem is szabad értékeletlenül hagynunk.
Dr. Patkós József