Nemzeti gyásznap október 6-a, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégezték a 13 hős vértanút, illetve ugyanekkor Pesten gróf Batthyány Lajost, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjét is megölték.
Az aradi vértanúk nevüket és életüket a szabadság eszméjével együtt örökre beleírták a magyarság történetébe. Habár a szabadságharc elbukott, hőseink áldozata mégsem volt hiábavaló. Mártírhaláluk azóta jelképpé vált. Annak a küzdelemnek és áldozatvállalásnak a szimbólumává váltak ők, amelyet a magyar nép évszázadokon át folytatott nemzeti függetlensége megteremtéséért, társadalmi haladásáért.
Az aradi vértanúkra való emlékezés 1867-ig csak titokban történhetett, a kiegyezés után azonban október 6-a országos gyásznappá lett.
Az idei tanévben is megemlékeztünk az aradi vértanúkról iskolánk közösségével együtt. Az iskola udvarán kora reggel, a kopjafa megkoszorúzása, intézményvezetőnk beszéde és a szózat közös eléneklése után meghallattuk Ady Endre: Október 6 című versét Tankó Anett nyolcadikos diákunk előadásában. A továbbiakban az osztályok külön előre meghatározott időpontokban tették tiszteletüket az aulában kialakított emléktáblánál. Virág, mécses gyújtás, fejhajtás a hősök elött és a táblánál elhelyezett idézetek elolvasása keretében.
Az aulában elhelyezett emléktáblánál olvashatóak voltak többek között a vértanúk utolsó gondolatai. Haláluk előtt néhányan könyvekből merítettek még erőt a rájuk váró legutolsó nehéz pillanatra, néhányan pedig feleségeiknek és gyermekeiknek fogalmazták meg búcsú gondolataikat. Ezekkel a fájdalmasan szép gondolatokkal emlékeztünk az aradi vértanúkra, a 1848-49. évi szabadságharc hőseire.
„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.” Aulich Lajos
„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.” Damjanich János
„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.” Dessewffy Arisztid
„Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.” Kiss Ernő
„Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.” Knézich Károly
„Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!” Láhner György
„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.” Lázár Vilmos
„A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.” Leiningen-Westerburg Károly
„De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.” Nagy-Sándor József
„Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.” Poeltenberg Ernő
„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.” Schweidel József
„Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.” Török Ignác
„Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.” Vécsey Károly
Az emléktáblánál olvasható volt Kossuth Lajos megemlékező szónoklata is:
- OKTÓBER 6-TÓL A PESTI KÖZÖNSÉG A VIGADÓ ELSŐ EMELETI TERMÉBEN FELÁLLÍTOTT EDISON FÉLE FONOGRÁF HENGERRŐL HALLHATTA KOSSUTH LAJOS MEGEMLÉKEZŐ SZÓNOKLATÁT AZ ARADI HŐSÖKRŐL:
„A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztül; engem, ki nem borulhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borulva fog hontalanságom remete lakában látni amint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Ámen!” Kossuth Lajos, Torino, 1890. szeptember 20.
A szabadságharc azonban nem volt hiábavaló küzdelem: a forradalom előtti állapotokat többé már nem lehetett visszaállítani és a bukás ellenére a nemzetben nemcsak tovább élt, de tovább is erősödött a szabadság és a függetlenség eszméje. Az ország pedig, bár hatalmas véráldozatok árán és a nemzeti önrendelkezéstől megfosztva, de elindult a polgári fejlődés útján.
Ady Endre: Október 6.
Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott – hősi áron –
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.
Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az Őszi rózsa,
Hulló levél búcsucsókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.
Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szivünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet;
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom.
Szabados- Szegvári Szilvia, Kalteneckerné Kupecz Orsolya
- október
