Idén harmadik éve, hogy részt vesz iskolánk a Szülői Szervezet kezdeményezésével a beteg gyerekeknek a csoki gyűjtő akcióban.
Intézményünk diákjai és a szülők, pedagógusok idén is rengeteg csokit gyűjtöttek össze.
A csokikat a gyerekek kedves üzenetekkel látták el.
Köszönjük a gyerekek, szülők, Kiss V Zsolt, Somodi Ildikó és kollégáim segítő munkáját.
Lala bohóc és a többi bohóc doktor munkáját pedig áldás kísérje!
„Jónak lenni jó!”
December 6-án izgalommal álltunk az iskola udvarán. Tudtuk, hogy ismét meglátogat bennünket a Mikulás, hiszen mindannyian jók voltunk.
Énekszóval köszöntöttük kedves barátunkat, aki minden osztályba ellátogatott és édességgel kedveskedett nekünk. Nagyon szép, meghitt pillanatokat élhettünk át, az ünnep varázsa átjárta szívünket.
Kedves Mikulás!
Mindezért hálásak vagyunk neked. Köszönjük, hogy idén sem feledkeztél meg rólunk. Jövőre ismét várni fogunk. Ígérjük, továbbra is jók leszünk. 🙂
Köszönjük a hintót és a” lovász” segítségét is.
Horváth Chery Olivia
Kedves Szülők!
Decemberi programjaink:
2019. 12.06-án iskolánkba megérkezik a Mikulás.
2019. 12.07 Tanítás nélküli nap, intézményvezető által kiadott nap
2019. 12.14.” Bolhapiac” a gyerekeknek délelőtt (szombat)
2019. 12. 20. Karácsonyi ünnepség 14:00 felső tagozat részére,17:00 alsó tagozat részére. Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt!
2019. 12.05. Csoki gyűjtés a beteg gyerekeknek. A határidő előrébb került, hogy Lala bohóc időben el tudja vinni a csokikat a beteg gyerekeknek.
2019.12.21. -2020.01.05 Téli szünet
A téli szünet utáni első tanítási napunk január 6. „A” héttel kezdünk.
„Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében.”
Fekete István
Áldott békés várakozást kívánunk!
Monori Jászai Mari Általános Iskola dolgozói
Iskolánk hagyományainak megfelelően idén a 7. évfolyamból a 7. b osztály és a színjátszó szakkör tagjai készültek az október 23-i megemlékezésre.
A műsorunkban egy akkor élt átlagos család életébe, vívódásaiba, megpróbáltatásaiba nyertünk bepillantást.Korhű berendezéssel, ruházatokkal, szerepekkel, dalokkal, mozgásokkal, kivetített képekkel, -filmrészlettel elevenítettük fel az 1956-os forradalmi napok főbb eseményeit, melyek segítségével átélhettük és megértették a gyerekek az akkor történteket.
Az osztály tanulói szeptember óta folyamatosan készültek a műsorra, kezdetben szöveg próbákkal, majd a mozgásos jelenetek, énekek begyakorlásával. Nagy izgalom töltötte el őket a tanítás utáni iskolai színpadon való gyakorlás.
A gyerekeket sokat segítette, hogy korabeli írásos anyagokat tanulmányozhattak osztályfőnöki órákon, filmeket nézhettek meg és felkészítőik meséltek a történtekről.
Ennek köszönhetően komolyan vették feladatukat a felkészülés és az előadás ideje alatt. A műsor mozgalmas színes és érzelmekben gazdag volt. Az átérzett feladat komolyságához felnővevégig fegyelmezettek voltak. A műsor mindenkit megérintett a jelenlévők közül.
Köszönet érte: a 7. b osztálynak a színvonalas, fegyelmezett előadásáért, Dr Faragóné Kisari Annának a műsor előtti családi emlékeinek élmény gazdag elmeséléséért, Tóth Csilla tanárnőknek a dalok betanításáért iskolánk kórusának, Seregi Éva tanárnőnek korabeli fim, -képek vetítéséért, Csáki Györgynek a hangtechnikáért.
Wohner István
osztályfőnök
Megemlékező beszéd 2019. október 6.
Monori Jászai Mari Általános Iskola
Kedves gyerekek! Kollégáim! Tisztelt Vendégeink!
Az Aradi vértanúkra emlékezünk ma.170 évvel ezelőtt végezték ki azt a 13 honvédtisztet, kiknek nevét mindig tisztelettel kell említenünk.
„Hazádnak rendületlenül légy híve, oh, magyar!”
A Szózatnak ez a sora jutott eszembe, amikor azon gondolkoztam, hogyan tudnám egyszerűen megfogalmazni első osztályosnak és nyolcadikosnak is, hogy miért kell most itt állnunk és fejet hajtanunk 1849 mártírjai emlékére. Engedjétek meg, hogy tanító néniként a kicsik nyelvén fogalmazzak.
Vegyük sorra az idézet szavait:
HAZA: Mindnyájan tudjátok, mit jelent. Nekünk, magyaroknak Magyarországot. Volt idő, amikor a mi hazánk nem volt szabad ország. De a benne élő népek szabaddá akartak válni, ezért fegyvert fogtak, és harcoltak a szabadságért. Gyakran szoktam megközelíteni a témát mai szemmel. Hogy jobban el tudjátok képzelni az akkori helyzetet: milyen érzés lenne, ha a te édesapád, bátyád, nagyapád, szomszédod, kedves ismerősöd elbúcsúzna tőled és a családtól, és beállna katonának, mert úgy érzi, hogy ezt meg kell tennie a hazájáért, a családjáért. Tudom, hogy nehéz elképzelni ezt ma, amikor ez a szó: hazaszeretet már szinte megfoghatatlan, értelmezhetetlen fogalom. Manapság bárki elmehet külföldre tanulni, dolgozni. És sokan közülük nem is térnek vissza a szülőhazájukba. Akkoriban ez fel se merült az emberekben. Itt születtek ők is, a szüleik, a nagyszüleik is. Itt volt a családjuk, a házuk, az otthonuk, a szeretteik sírja a temetőben, a szőlejük a hegyen, a templomuk a falu közepén. Dehogy akarták elhagyni! Meg kellett védeniük, és mivel nem volt számukra semmi fontosabb ezeknél a dolgoknál, hát beálltak Kossuth Lajos seregébe, és mentek a csatába a tábornokaik után. Hogyan? RENDÜLETLENÜL. Itt egy újabb szó a Szózatból. Rendületlenül. Vagyis nem inogtak meg. Hittek abban, hogy jó és nemes célért harcolnak. Hűségesek, vagyis HÍVEK voltak a hazájukhoz, a tábornokaikhoz.
Csodálatos küldetés volt. De sokan, nagyon sokan adták az életüket. Sok kisgyerek maradt árván. A 13, Aradon kivégzett tábornoké is.
Sajnos leverték a magyar szabadságharcot. A vezetőket kegyetlenül kivégezték. De tudnotok kell, hogy nagyon bátor emberek voltak. A 13 tábornok is, és az a sok-sok ezer magyar honvédő katona is, akik életüket adták Magyarországért.
Ezért kell őrizni emléküket, ezért hajtunk most fejet, és ezért illik tudni minden magyar embernek a vértanúk nevét.
Soroljátok velem együtt:
Aulich Lajos
Damjanich János
Dessewffy Arisztid
Kiss Ernő
Knézich Károly
Lahner György
Lázár Vilmos
Leiningen-Westerburg Károly
Nagysándor József
Poeltenberg Ernő
Schweidel József
Török Ignác
Vécsey Károly
Batthyány Lajos
Németh Ildikó
Intézményvezető- helyettes
Tóth Barbara Petra – ITF Taekwon-Do
„Barbara Petra három éve a Monori Jászai Mari Általános Iskola tanulója, eddig minden félévi és év végi eredménye kitűnő volt. Matematika és magyar irodalom tantárgyakból országos II. helyezést ért el emellett tanulópárként támogatja az osztálytársait. 2015. óta tagja az MSE Taekwond-do szakosztályának. A heti három edzés mellett a versenyzést 2018. évben kezdte meg. A versenyekre, övvizsgákra céltudatosan készül, melyek az eredményességében is megmutatkoznak. Jelenleg ő a korosztályos magyar bajnok formagyakorlatokban. Fontosabb sportesemények, helyezések: Diákok TKD Olimpiája (2. helyezés), Magyar Bajnokság (1., 2. helyezés), Spirit Open (nemzetközi) (2. helyezés).”
/Monor város honlapjáról/
NAGYON BÜSZKÉK VAGYUNK RÁD!
Minden díjazottnak gratulálunk !
Kedves Szülők! Kérjük ne feledkezzenek meg arról, hogy a következő tanév étkezési igényeit a KÖVÁL Zrt.nél, Leé Erzsébetnél tudják intézni!
Június 26. 9-től 13 óráig
Július 10. 9-től 13 óráig
Július 24. 9-től 13 óráig
Augusztus 7. 9-től 13 óráig
Augusztus 21. 9-től 13 óráig
2019.május 8-11. között iskolánk 51 hetedikes diákja a Vajdaságban járt. A négy napos tanulmányútra az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Határtalanul! Programkeretében sikerült eljutnunk.
Nagy örömmel indultunk útnak, abban a tudatban, hogy az egykori Magyarország elcsatolt területein maradt történelmi emlékeket, földrajzi szépségeket megcsodálhatjuk és megismerkedhetünk egy magyar iskolás csoporttal.
Első nap Szabadkán jártunk, ahol megkoszorúztuk Mátyás király szobrát, megnéztük a Városháza szecessziós épületét. Csodálkozva láttuk, hogy a magyar címer 99 éve lekapart maradványai még mindig ott virítanak a frissen felújított épületen. Jártunk egy temetőben, ahol mit sem sejtve letelepedtünk a fűbe. Majd kiderült, hogy lábunk alatt van egy tömegsír, ahol rengeteg ártatlan magyar földi maradványai porladnak. Megrendülve énekeltük el a magyar Himnuszt.
Egy lovas kalandparkban kipróbáltuk, mennyire állnánk meg a helyünket lóháton és vajon, a portyázó magyarok nyilai ma meddig suhannának.
Másnap a Nándorfehérvári diadal helyszínén jártunk, éreztük, mennyire embert próbáló küzdelemben aratott diadalt Hunyadi János és milyen szomorú, hogy ma egy szobrot sem láthatunk róla ott, egyedül egy nagykövet, melyen mindig van piros-fehér-zöld szalagos koszorú.
Harmadnap Óbecsén jártunk. Az itteni zsilipet Eiffel tervezte, ugyanúgy, mint a budapesti Nyugati pályaudvart. Szenttamáson két nyolcadikos osztályban magyar órán vettünk részt. A tanárok megismertettek bennünket az ottani diákokkal. Örömmel láttuk, hogy a közösségi média használata előny a további kapcsolattartás során. A Thanemlékházban érdekes fizikai kísérleteket végeztünk. Olyan volt, mintha a Csodák Palotájban jártunk volna.
Végül Zentán megcsodáltuk a Városháza tornyában látható kiállítást. Itt is tanújelét láthattuk a magyar leleményességnek, a győzelem a törökök felett hősies és lehengerlő volt. A toronyból pedig csodálatos kilátás tárult elénk.
Szállásunkon minden este vetélkedővel zártuk a napot, ahol kiderült, ki figyelt napközben. Szívet melengető érzés volt látni, hogy a testközelbe hozott történelem, földrajz és állampolgári ismeretek mennyire nagymértékbenmegmaradnak a diákok memóriájában.
Hisszük, hogy ez tanulmányút nem csak tanulmányi szempontból volt jelentős a Jászais diákok számára. Bízunk abban, hogy az egymásra odafigyelés és együttműködés, a testközelben megszerezett történelmi és földrajzi tudás egy picit jobb emberré teszi kamaszainkat, elgondolkodnak a világ menetén és kritikusan gondolkodnak majd a körülöttünk történő eseményekről.
Csuziné Szőnyi Anikó
