Gondolatok Zöldi Meliton első könyvéhez
A napokban került a kezembe Zöldi Meliton 6. a osztályos tanuló könyve, a Vámpírtámadás.
Vámpírok. Mit tud mondani egy tizenéves fiú arról a témáról, amely Stephenie Meyert is megihlette? Miért ezt a témát választotta? Kavarogtak a fejemben a kérdések, amíg a könyvborító vörösen izzó felhőit nézegettem.
A könyv egy 12 éves fiú életének fordulópontjáról szól. A történet egy szálon fut, jól érthető. A szárnyaló fantázia különös ötletekkel társul, izgalmassá téve a cselekményt, amelyben a vámpírtörténetek elemei keverednek a Star Wars elemeivel. Ötletes, hogy a történet egyes részeit – például William családjának a sorsát – homályban hagyja, és csak a későbbi utalások sejtetik életük alakulását.
A jó és rossz viaskodik a regényben – látszólag. Valójában azonban a főhősben. S hogy ki lesz a győztes? Le tudja – e győzni az önmagában lapuló gonoszt? A kérdés nyitott marad.
Sajnálatos, hogy lektorálás nélkül került nyomtatásba a történet. A pozitív élményt nagymértékben csökkenti a számos helyesírási, stilisztikai és nyelvhelyességi hiba.
Egyszeri ötlet vagy az első lépcsőfok az íróvá válás útján? Bármit is hozzon a jövő, Zöme előtt még hosszú út áll.
Kölcsey szavaival szeretném biztatni:
„(…) Hogy a dologhoz értők előtt méltólag felléphess, hogy ismereteid mind magadra, mind másokra jóltevőleg hassanak; hosszú, fáradalmas munkára kell elszánva lenned. Mert alapos s egyszersmind sokoldalú tudományt szerezni felette nehéz. Sok olvasás, még több gondolkozás, sok egybehasonlítás, még több gyakorlás, s fogyhatatlan béketűrés és állandóság az, ami itt megkívántatik. (…)”
Boldog Lászlóné